Felnőttképzési tevékenységre és vizsgaszervezésre vonatkozó

ügykezelési és titoktartási

szabályzat

Hatálybalépés dátuma

Módosítás tartalma

2017.06.13.

Teljes kiadás

Készítette:                                                        Jóváhagyta:

Rétfalvi Péter                                                        Vida Zoltánné

képzési vezető                                                        vezérigazgató

Az ügykezelési és titoktartási szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja a Netcar Autósiskola Zrt. felnőttképzési és vizsgaszervezési tevékenységéhez kapcsolódó ügykezelési folyamatok, valamint a felnőttképzési tevékenységben részt vevők titoktartási kötelezettségének meghatározása, tekintettel a vonatkozó jogszabályokra így különösen a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényre (a továbbiakban: Fktv.), a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényre, a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendeletre, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI.12.) Korm. rendeletre, valamint a Netcar Autósiskola Zrt. Szervezeti és Működési Rendjére és Iratkezelési és irattárazási szabályzatára.

I. Általános rendelkezések

(1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Netcar Autósiskola Zrt. felnőttképzési tevékenységére, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységre tekintet nélkül arra, hogy a felnőttképzés a Kft. székhelyén, annak telephelyén, vagy más helyszínen folyik-e.

(2) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Netcar Autósiskola Zrt. felnőttképzési tevékenységének megvalósításában részt vevő valamennyi foglalkoztatottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket mely szervezeti egységben és milyen jogviszony keretében fejtik ki.

(3) A Netcar Autósiskola Zrt. felnőttképzést folytató intézményként felnőttképzési engedéllyel rendelkezik, melynek nyilvántartásba vételi számát E-001621/2017 a felnőttképzéshez kapcsolódó dokumentációban, tájékoztatóiban fel kell tüntetni, közzé kell tenni a honlapján.

(4) Felnőttképzési tevékenység az Fktv.-ben meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely

a. a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,

b. az a. pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,

c. általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés,

d. az a.-c. pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet.

(5) Felnőttképzési tevékenység az olyan nem támogatott képzési tevékenység is, amelyben a Ritmo Kft. a képzést az Fktv. -ben foglaltak alapján szervezi.

II. Felnőttképzési tevékenység intézményi keretei

(1) A felnőttképzési tevékenység szervezeti kereteit a Netcar Autósiskola Zrt. vezérigazgatójának közvetlen irányítása alatt a felnőttképzési szakmai vezető és képzési ügyintéző adja és a kapcsolódó nyilvántartási és szervezési feladatokat ellátják el.

(2) A Netcar Autósiskola Zrt.-nél a felnőttképzési tevékenység az elkészített és engedélyezett Képzési program alapján folyik.

(3) A képzési programok fejlesztéséről, új képzési programok elkészítéséről a szakmai vezető előterjesztése alapján az ügyvezető dönt. A képzési program szakmai tartalmáért a képzést gondozó felel.

(4) Kizárólag olyan tanfolyam hirdethető meg, amelynek elfogadott felnőttképzési programja van.

(5) Arról, hogy a meghirdetett tanfolyam indul-e a jelentkezési adatok birtokában a szakmai vezető dönt.

(6) A jelentkező a tanfolyamon való részvételi szándékát jelentkezési lap kitöltésével jelzi.

(7) A felnőttképzésben résztvevővel felnőttképzési szerződést kell kötni.

(8) A felvétel napján a képzési ügyintéző tájékoztatja a résztvevőket a részvételi feltételekről, a képzési programról, a lebonyolítás rendjéről, valamint a vizsgáztatási feltételekről.

(9) A képzési ügyintéző szervezi meg a résztvevő felnőttek tankönyv-, jegyzetellátását, az oktatáshoz szükséges személyi- és tárgyi eszközök biztosítását. Ennek keretében gondoskodik a szükséges megállapodások előkészítéséről. Egyezteti az oktatás személyi feltételeit és elkészíti a tanfolyam órabeosztását, oktatói beosztását. A rendelkezésre álló, előkészíti az óraadókkal kötendő megbízási szerződéseket. Gondoskodik a tanfolyam adminisztratív teendőinek ellátásáról, az azokhoz szükséges dokumentumokról.

III. A vizsgatevékenységhez kötődő általános ügykezelési feladatok, keletkező dokumentumok

(1) Az vizsgák előkészítését, szervezését és lebonyolítását a vonatkozó jogszabályok alapján a Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat tartalmazza.

(2) A vizsgatevékenységekhez kötődő ügykezelésnek ki kell terjednie:

a. vizsgabizottság és a vizsgafelügyelet megszervezésére, felkészítésére,

b. a vizsgadokumentáció biztonságos kezelésére, őrzésére, szükség esetén megsemmisítésére,

c. arra alkalmas vizsgahelyszín kiválasztására és biztosítására,

d. vizsgázók személyazonosságának beazonosíthatóságára,

e. vizsgacsoport-beosztás elkészítésére,

f. vizsgatevékenység folyamatos jegyzőkönyvezésére,

g. szükséges segédeszközök biztosítására,

h. vizsgatevékenység során tapasztaltalt szabálytalanságok kezelésére.

III/A. A vizsgára történő jelentkezés

(1) A vizsgára személyesen vagy meghatalmazott útján, írásban kell jelentkezni a vizsgaszervezőnél a (2) bekezdés szerinti adattartalmú jelentkezési lap benyújtásával. A jelentkezési lap formanyomtatványát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a honlapján is közzéteszi.

(2) A jelentkezési lap tartalmazza:

a) a vizsgára jelentkező

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) születési helyét, idejét,

ad) lakcímét,

ae) tanulói azonosító számát, amennyiben a vizsgázó rendelkezik tanulói azonosító számmal,

af) anyja születési nevét,

ag) állampolgárságát,

b) a megszerezni kívánt szakképesítés

ba) OKJ szerinti azonosító számát,

bb) OKJ szerinti megnevezését,

c) a szakmai vizsgára felkészítő képző intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) megnevezését, címét,

d) a képzés formáját aszerint, hogy a vizsgázó iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vett részt vagy képzésben nem vett részt,

e) a vizsgaszervező megnevezését,

f) a vizsga, javítóvizsga vagy pótlóvizsga várható időpontját,

g) javítóvizsga vagy pótlóvizsga esetén a teljesítendő vizsgafeladatok megjelölését,

h) a vizsgára történő jelentkezés dátumát,

i) a vizsgára jelentkező aláírását,

j) a vizsgaszervező képviselőjének olvasható nevét, aláírását,

k) a vizsgaszervező bélyegzőjét, valamint

l) a vizsgaszervező képviselője által külön aláírt záradékot, amely tanúsítja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik, és az azokat igazoló dokumentumokat a vizsgát megelőzően bemutatta.

(3) A vizsgára jelentkezés benyújtásának határideje

a) az iskolai rendszerű vizsgák esetében

aa) a februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának első napja,

ab) a májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának tizenötödik napja,

ac) az októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának utolsó munkanapja,

b) az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében a vizsgaszervező által meghatározott időpont, amely nem lehet későbbi, mint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidőt megelőző ötödik nap.

(4) A vizsgázónak a vizsgára való jelentkezéskor - a d) pont dc) alpontja, az e) és f) pont tekintetében legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig - be kell mutatnia:

a) magyar állampolgár esetén a vizsgázó személyazonosságát igazoló személyazonosító igazolványát, útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét, valamint a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

b) külföldi állampolgár esetén

ba) amennyiben a vizsgázó EGT-állampolgár, akkor a személyazonosságát igazoló hatályos úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, továbbá a tartózkodási jogcímét a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott módon kell igazolnia,

bb) amennyiben a vizsgázó harmadik országbeli állampolgár, akkor a személyazonosságát igazoló hatályos úti okmányt, továbbá a tartózkodási jogcímét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott módon kell igazolnia,

c) a szakképesítéshez előírt iskolai előképzettséget tanúsító eredeti bizonyítványt (okiratot), vagy a szakmai és vizsgakövetelményben megjelölt bemeneti kompetenciák méréséről és megfelelő szintjéről szóló igazolást, amely az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon is benyújtható,

d) a szakmai és vizsgakövetelményben előírt

da) szakmai előképzettséget igazoló bizonyítványt vagy annak a képző intézmény vagy a vizsgaszervező által hitelesített másolatát,

db) előzetes szakmai gyakorlat teljesítését igazoló dokumentumot,

dc) egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot,

e) iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt, valamint

f) iskolarendszeren kívüli képzésben a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerinti szakmai követelménymodulok modulzáró vizsgáinak letételét igazoló, a szakmai követelménymodulok azonosító számát, megnevezését, a modulzáró vizsga időpontját és eredményességét feltüntető, a képző intézmény által kiállított igazolást. Az igazolás az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon is benyújtható.

(5) A vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani - a 7. § (3) bekezdés szerinti felmentés kivételével - a vizsgával kapcsolatos kérelmeket, és egyidejűleg csatolni kell a kérelem alapjául szolgáló iratokat.

(6) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor a vizsgázónak a jelentkezési lapjához csatolnia kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi elektronikus rendszerből (a továbbiakban: elektronikus rendszer) kinyomtatott, a vizsgaszervező által hitelesített törzslapkivonatot is.

(7) A (4) bekezdés c) és f) pontjában megjelölt igazolásként kizárólag az adott szakképesítés képzésére a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti engedéllyel vagy az engedély megszerzése alóli felmentéssel rendelkező képző intézmény vagy az Fktv. 1. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott képző intézmény által kiállított igazolás fogadható el.

6. § (1) A vizsgaszervező a jelentkezési lap beadásakor a jelentkezési lap záradékának kitöltésével köteles dokumentálni, hogy a vizsgázó az 5. § (4) bekezdés d) pont dc) alpontjában, e) és f) pontjában megjelöltek kivételével a vizsgára bocsátáshoz előírt dokumentumokat bemutatta.

(2) A vizsgaszervező a jelentkezési lap aláírásával nyilatkozik arról, hogy a vizsgázó megfelel a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgára bocsátás feltételeinek.

(3) A jelentkezési lap egy másolati példányát az aláírást követően a vizsgára jelentkezőnek vissza kell adni.

3) A vizsgabejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslatot,

b) az összevont vizsga szervezésének esetleges igényét, valamint az összevonni kívánt vizsgacsoportok megjelölését,

c) az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga esetén a képző intézmény egyedi azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító),

d) az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő vizsga esetén

da) a vizsgáztatásra jogosító jogszabály megnevezését vagy a vizsgaszervezési engedély megadásáról szóló határozat számát, a kiadmányozó hatóság megjelölését,

db) a képző (a modulzáró vizsgát szervező) intézménynek a (4) bekezdés a) pontja szerinti szakképesítés képzésének engedélyére szóló, az Fktv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját vagy az engedély megszerzése alóli mentesség jogszabályi hivatkozását.

(4) A vizsgabejelentésnek vizsgacsoportonként tartalmaznia kell:

a) a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését,

b) a vizsgázók számát, ezen belül a javító- és a pótlóvizsgázók számát,

c) a vizsgatevékenységek jellegét, időpontját, sorrendjét, helyét,

d) nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű szakképző iskola által szervezett vizsga esetén a vizsga nyelvét,

e) az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megtörténtéről szóló nyilatkozatot, valamint

f) a képzés megkezdésének időpontját és a képzés alapjául szolgáló szakmai és vizsgakövetelményről szóló miniszteri rendelet számát.

(5) Ha több képző intézmény végezte a vizsgázó vizsgára történő felkészítését, akkor az adott vizsgacsoport tekintetében legtöbb vizsgázót felkészítő képző intézmény delegálja a vizsgabizottsági tagot. Azonos számú vizsgázó esetén a vizsgaszervező választja ki a vizsgabizottsági tagot delegáló képző intézményt.

(6) Ha a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági tag nem szerepel az országos szakképzési névjegyzéken, úgy a vizsgabejelentésben meg kell jelölni a végzettségét és a képzésben végzett szerepét.

(7) A (4) bekezdés b) pontja szerinti létszámadatok a vizsga első vizsgatevékenységének időpontját megelőző tizenötödik napig egy alkalommal módosíthatók.

III/B. A törzslap

(1) A vizsga adatainak az 1. melléklet szerinti törzslap külíven és belíveken (a továbbiakban együtt: törzslap) történő rögzítése elektronikus úton történik.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik az elektronikus rendszer működtetéséről és egyedi hozzáférési jogosultságot biztosít a vizsgaszervező számára.

(3) A vizsga megkezdése előtt a vizsga jegyzője az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által biztosított központi elektronikus rendszerben előkészíti a törzslapot. A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, igazolások alapján kell bejegyezni.

(4) A vizsgaeredmények kialakítását követően a törzslapon az egyes vizsgafeladatok eredményeit külön-külön kell rögzíteni.

(5) A törzslapra rá kell vezetni a vizsgajegyzőkönyv vizsgázóra vonatkozó, a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatait a 3. melléklet 1-6. pontjának megfelelően.

(6) A törzslapra rá kell vezetni a vizsgabizottság határozata alapján az eredményes vizsga letételéről szóló záradékot a 3. melléklet 7-8. pontja szerint.

(7) A vizsgát követően a törzslapot kettő példányban ki kell nyomtatni, amelyeket a külív első oldalán a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai, a vizsga jegyzője és a vizsgaszervező vezetője aláírásával hitelesít. Az aláírások alatt a nevet és a vizsgabizottságban betöltött szerepet olvashatóan fel kell tüntetni. Aláírásbélyegző használata nem megengedett.

(8) A törzslap külívét és belíveit szakképesítésenként, vizsgánként szalaggal átfűzve, körcímkével ellátva le kell zárni és a vizsgaszervező körbélyegzőjével a külív hátlapján hitelesíteni kell oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat érintse a törzslapot és a körcímkét is.

(9) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre, sikertelen vizsga esetén kérés nélkül ki kell adni a vizsgázónak a vizsga lezárását követő harminc napon belül. A törzslapkivonat a központi elektronikus rendszerből nyomtatható, amelyet a vizsgaszervező vezetője ír alá és hitelesíti a vizsgaszervező körbélyegzőjével.

III/C. A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány

(1) Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes vizsgát tett, Magyarország címerével ellátott, a 2. melléklet alapján készült, részszakképesítés, szakképesítés vagy szakképesítés-ráépülés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap.

A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványban meg kell jelölni a szakképesítés jellegét (részszakképesítés, szakképesítés, szakképesítés-ráépülés) és ahol van, a szakmairányt.

(2) A bizonyítvány megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervező jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a "B" védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik.

(3) A vizsgaszervező a kitöltetlen bizonyítványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak a vizsgaszervező vezetője vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá.

(4) A vizsgaszervező a kitöltetlen bizonyítványokról, a kiállított és kiadott bizonyítványokról, valamint az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról nyilvántartást vezet.

(5) Az elrontott bizonyítványokat a selejtezést követően meg kell semmisíteni. A kitöltetlen, elveszett bizonyítványok érvénytelenítéséről és az érvénytelenített bizonyítványok közzétételéről a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

(6) A vizsga jegyzője a törzslap alapján - a törzslapon szereplő adatokkal egyezően - tölti ki a bizonyítványt, amelyet a vizsgaelnök és a vizsgaszervező vezetője ír alá. Az aláírt bizonyítványt a vizsgabizottság körbélyegzőjével kell hitelesíteni.

(7) A vizsgaszervező által elkészíttetett vizsgabizottsági körbélyegző külső ívén a vizsgaszervező megnevezését, a belső ívén a "mellett működő szakmai vizsgabizottság" szöveget, valamint a vizsgaszervező székhelyének a nevét, közepén Magyarország címerét tartalmazza.

III/D. Az EUROPASS bizonyítvány-kiegészítő

(1) A vizsgázó kérésére a vizsgaszervező a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg vagy azt követően magyar, angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészítőt (a továbbiakban: bizonyítvány-kiegészítő) ad ki, amely tartalmazza a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának időpontját, a vizsgafeladatok megnevezését, eredményét, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapján található bizonyítvány-kiegészítő nyomtatványt a vizsgaszervező tölti ki. A kitöltött bizonyítvány-kiegészítőt a vizsgaszervező vezetője aláírásával és a vizsgaszervező bélyegzőjével hitelesíti.

(3) A bizonyítvány-kiegészítő kiadásáért a kérelmező térítési díjat fizet a vizsgaszervező részére. A térítési díj a bizonyítvány-kiegészítő kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százaléka bizonyítvány-kiegészítőnként.

III/E A vizsgajegyzőkönyv

(1) A vizsgáról egyetlen vizsgajegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza a vizsga összes eseményét, a vizsgabizottság értekezleteit és döntéseit.

(2) A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi a lebonyolítási rend, a vizsgaösszesítő ív és a vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban rögzítő dokumentum.

(3) A vizsga jegyzőkönyvét és valamennyi mellékletét a vizsgabizottság valamennyi tagja és a vizsgaszervező képviselője külön-külön aláírja.

IV. Panaszkezelés

(1) A Netcar Autósiskola Zrt. panaszkezelési ügyrendje az ügyfélszolgálaton kerül kihelyezésre, mindenki számára elérhető módon.

(2) Panasznak minősül minden, a Netcar Autósiskola Zrt. tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos a Netcar Autósiskola Zrt. eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt fogalmaz meg.

(3) A felnőttképzésben résztvevők a képzés során felmerülő észrevételeiket, problémáikat a helyszínen tartózkodó oktatónak jelezhetik. Amennyiben a szóbeli panaszt nem sikerül a helyszínen orvosolni, rendelkezésre kell bocsátani a „Panaszlapot”, amelyen a panaszt tevő írásban rögzíti minőségi észrevételeit az adott képzéssel kapcsolatban. A panaszlapot odaadja az oktatónak vagy eljuttatja az ügyfélszolgálatra 2 napon belül. Az oktató a kitöltött „Panaszlapot” haladéktalanul köteles továbbítani a szakmai vezető felé, aki saját hatáskörében intézkedik a panasz kezeléséről.

(4) Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a panasz kezelése nem tartozik saját hatáskörébe, a „Panaszlapot” két munkanapon belül továbbítja az ügyvezetőnek, aki intézkedik annak kezeléséről. A panaszra tett intézkedések meghozatala előtt, minden esetben szükséges az adott képzésben érintett oktatóval konzultálni. A „Panaszlap” kitöltésétől számított 21 napon belül a panaszt tevőt írásban kell tájékoztatni a panasszal kapcsolatban tett intézkedésről.

(5) Amennyiben a Netcar Autósiskola Zrt. honlapján keresztül érkezik panasz telefonon vagy személyesen, posta, illetve elektronikus levelezésen keresztül, a „Panaszlap” kitöltése az ügyintéző feladata, aki a kitöltést követően azonnal továbbítja a szakmai vezetőnek. A panaszkezelés folyamata ettől a ponttól kezdve megegyezik a képzések helyszínén felvett panaszok kezelésének folyamatával.

(6) Törvényességi panasz esetén a mindenkori jogszabály szerint kell eljárni.

V. Iratkezelésére, irattárazására vonatkozó szabályok

(1) A Netcar Autósiskola Zrt., mint felnőttképzést folytató intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:

a. az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,

b. a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,

c. a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,

d. a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,

e. a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,

f. az Fktv. 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,

g. az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

(2) A felnőttképzés megvalósításával összefüggő dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) képzési csoportok szerint kell vezetni.

(3) Az egységes dokumentum - az Fktv.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a. a képzési program megnevezését,

b. a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézményekről vezetett nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát,

c. a képzési csoport

ca) felnőttképzési intézmény által megállapított azonosítóját,

cb) névsorát,

cc) Fktv. 15. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

cd) oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével,

d. a c) pontban foglalt adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával.

(4) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza:

a. a foglalkozás

aa) megtartásának időpontját,

ab) megnevezését,

ac) oktatójának nevét és aláírását,

ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,

ae) témájának megjelölését és rövid leírását,

af) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,

b. a távolmaradó résztvevők név és óraszám szerinti összesítését,

c. a képzés befejezésének dátumát.

(5) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető, ha az oktatók és a résztvevők elektronikus aláírása megfelel az elektronikus aláírásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek.

(6) A törzslap egy példányát a Vizsgaszervező a vizsga befejezését követő húsz napon belül küldi meg az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. Az elektronikus törzslapot a kinyomtatott példány beérkezését és az abban szereplő adatokkal történő összevetést követően le kell zárni.

(7) A kinyomtatott törzslap egy példányát a Vizsgaszervez irattárában, egy példányát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv irattárában kell elhelyezni. A törzslap nem selejtezhető, folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve kell irattárazni.

(8) A vizsgajegyzőkönyvet a Vizsgaszervező irattárában öt évig kell őrizni.

(9) A Vizsgaszervező a vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, jelen szabályzat rendelkezéseit alkalmazza.

(10) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bizonyítványmásodlatot állít ki a törzslap alapján.

(11) A bizonyítványmásodlat - a névváltozás kivételével - az eredetileg kiadott bizonyítvánnyal mindenben egyező szövegű, tartalmú, kiadása a központi elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott nyomtatvánnyal történik.

(12) A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a bizonyítványmásodlat kiadásának okát, a kiállítás időpontját, a kiállító nevét és címét, el kell látni iktatószámmal, továbbá az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. A záradékban szereplő adatokat a központi elektronikus nyilvántartásban és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv birtokában lévő törzslapon is rögzíteni kell.

(13) A bizonyítványmásodlat kiadásáról az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az elektronikus felületen keresztül értesíti a Vizsgaszervezőt. A bizonyítványmásodlat záradékának adatait a Vizsgaszervezőnél található kinyomtatott törzslapra is rá kell vezetni és a Vizsgaszervező képviselőjének aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíteni.

(14) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy a Vizsgaszervező hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a bizonyítványt a Vizsgaszervezőnek ki kell cserélnie, a hibás bizonyítványt meg kell semmisítenie, és erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül írásban értesítenie kell az állami szakképzési és felnőttképzési szervet. A kiadott új bizonyítvány adatai - a hibás adatok kivételével - megegyeznek az eredeti bizonyítvány adataival. A csere az érintett vizsgázó számára díjmentes.

(15) Névváltozás esetén a vizsgázó kérelmére, a névváltozást engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet az elektronikus nyilvántartásban szereplő törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti bizonyítványról - a megváltozott adatokkal - bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy - ha tulajdonosa kéri - az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell azt is, hogy az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították.

VI. Titoktartás

(1) A vizsgaszervezési tevékenységben részt vevő és/vagy munkavállalója, alkalmazottja és/vagy közreműködője tudomására jutott valamennyi tény, információ, adat üzleti titkot képez.

(2) A munkatárs/megbízott köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

(3) A munkatársak tájékoztatása a titoktartási kötelezettségről, és a védett információkról a szakmai vezető a feladata.

(4) A titoktartási kötelezettség megsértése fegyelmi, büntetőjogi és polgári jogi felelősséget vonhat maga után.

VII. Záró rendelkezések

A Szabályzat jóváhagyásának napján hatályba lép.



FELNŐTTKÉPZÉS SZAKMAI VIZSGASZERVEZÉSI ÉS – LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZATA

Hatálybalépés dátuma

Módosítás tartalma

2017.06.13.

Teljes kiadás

Készítette:                                                        Jóváhagyta:

Rétfalvi Péter                                                        Vida Zoltánné

képzési vezető                                                        vezérigazgató


Szabályzat célja

1.

(1) A Felnőttképzés szakmai vizsgaszervezési- és lebonyolítási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) olyan dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott komplex szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák a komplex szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. A helyi sajátosságokat figyelembe véve a vizsga lebonyolítása során alkalmazza azon rendelkezéseket, amelyek a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszik az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.

(2) A konkrét vizsgarendet az adott komplex szakmai vizsgára vonatkozóan a vizsga megkezdése előtt a Netcar Autósiskola Zrt. készíti elő, amit az első vizsgatevékenységet megelőzően legalább 7 nappal juttat el az esetleges kiegészítésekkel együtt a vizsgabizottság tagjaihoz, amit ezt követően a vizsgabizottság jóvá hagy. A vizsga jegyzője és a vizsgabizottság a szabályzat aláírásával igazolják, hogy tudomásul vették az abban leírtakat.

Szabályzat hatálya

2.

(1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Netcar Autósiskola Zrt. felnőttképzési tevékenységére, valamint a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási tevékenységre tekintet nélkül arra, hogy a képzés a Zrt. székhelyén, annak telephelyén, vagy más helyszínen folyik-e.

(2) A szabályzat hatálya kiterjed a Netcar Autósiskola Zrt. valamennyi munkatársára, továbbá a felnőttképzési tevékenység megvalósításában részt vevő alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket mely szervezeti egységben és milyen jogviszony keretében fejtik ki.

Kapcsolódó dokumentumok

3.

– a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.);

– a komplex szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet;

– a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályairól szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet;

– a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;

– a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet;

– az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet;

– az Országos szakért_i, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakért_i és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet;

– Iratkezelési szabályzat.


Általános rendelkezések

Netcar Autósiskola Zrt.

4.

A Netcar Autósiskola Zrt. a tanfolyamokra jelentkezéssel, a komplex szakmai vizsgára jelentkezéssel, vizsgák előkészítésével összefüggő feladatok folyamatos ellátása, a szakmai vizsgára jelentkezők szükség szerinti fogadása érdekében telefon és internet kapcsolattal rendelkező irodával rendelkezik.

A komplex szakmai vizsga

5.

(1) A komplex szakmai vizsga írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységéhez készült feladatlapok egy komplex szakmai vizsgán, a szóbeli vizsgatevékenységhez készült feladatlapok a szakképesítésért felelős miniszter által történő visszavonásukig használhatók fel.

(2) Az írásbeli, interaktív és központi kiadású gyakorlati vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felelős miniszter – a több ágazat illetékességi körébe tartozó azonos vizsgarészek vonatkozásában az érintett miniszterrel egyetértésben – a vizsgaszervezőnek.

(3) A vizsgaszervező a feladatlapokat a csomagolásán, illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

Vizsgafelmentés

6.

(1) A vizsga letétele alól a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint adható felmentés.

(2) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt az adott vizsgafeladat eltérő – szóbeli helyett írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati, továbbá írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati tevékenység helyett szóbeli – vizsgatevékenységgel, valamint az adott vizsgafeladatra a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb idő alatt is teljesíthető. Gyakorlati vizsgatevékenység esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a szakmai és vizsgakövetelményben előírt időtartam harminc százalékát kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

(3) Mentesül a vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felel_s miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.

(4) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a kérelem alapján javaslatot készít elő a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti felmentés esetén a felmentés iránti kérelmet legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig kell benyújtani.

(6) A vizsgaszervező a halláskárosodott vizsgázó kérelmére a szóbeli vizsgatevékenység idejére jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó a kérelmének indokoltságát köteles igazolni.

Vizsgaidőpontok

7.

(1) Az írásbeli, interaktív, központi kiadású gyakorlati vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait – a több ágazat illetékességi körébe tartozó vizsgarészek esetén az érintett miniszterrel egyetértésben – a szakképesítésért felel_s miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre.

(2) A nem központi gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező állapítja meg. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a meghatározott vizsgaidőponttól eltérő időpontban is szervezhet szakmai vizsgát azzal, hogy a vizsgatevékenységek vizsgaidőpontjait a vizsgaidőpont bejelentésének határnapja előtt harminc naptári nappal. a vizsgaszervező a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatában rögzíti.

A komplex szakmai vizsga előkészítése, lebonyolítása

8.

(1) A vizsgázónak legkésőbb a vizsgára való jelentkezéskor, be kell mutatni:

a) A személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt.

b) A szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt (okiratot), a korábban megszerzett szakmai bizonyítványt vagy azok hiteles másolatát, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot.

c) Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt,

d) Iskolarendszeren kívüli képzésben – ha a vizsgázó képzésben részt vett, akkor – a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot, a modulzáró vizsga letételét igazoló okiratot, illetve annak hiteles másolatát.

(2) A komplexszakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat.

(3) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a komplex szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát is.

(4) A vizsgaszervező alakítja ki – szakképesítésenként vagy vizsgarészenként – a vizsgacsoportokat. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. számú mellékletében meghatározott szakközépiskolai maximális osztálylétszámot. Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a 8 órát. Az egyes vizsgatevékenységek idejeként – a 8 órás időkeret számításakor – a vizsgatevékenység végrehajtására meghatározott maximális időt kell figyelembe venni.

(5) Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a szóbeli, az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeket nyolc és tizennyolc óra között, a gyakorlati vizsgatevékenységeket hét és tizenkilenc óra között végezhesse el. A komplex szakmai vizsga időtartama: legfeljebb három nap. A vizsgabizottság, ha a vizsgaszervezés helyi sajátosságai ezt indokolják, a vizsga időtartamát a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban egy nappal meghosszabbíthatja. A vizsgaprogramot a meghosszabbításnak megfelel_en módosítani kell és a meghosszabbítás tényét, valamint annak indokát a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(6) A gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység esetén lehetőség van a vizsgacsoport kettéosztott vizsgáztatására.

(7) A vizsgabizottság a vizsgaszervező által készített vizsgarendet figyelembe véve a vizsga lebonyolítására vonatkozó, a vizsgázó egyes vizsgatevékenységeinek időpontját bemutató, valamint a megjelenési kötelezettség időpontjait és helyszínét is tartalmazó vizsgaprogramot fogad el. A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén – a vizsga teljes ideje alatt – a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni.

A vizsgabizottság feladatai

9.

(1) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a vizsga megkezdését megelőzően tájékozódnak a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről.

(3) A vizsgaelnök a vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság tagjainak egyetértésével jóváhagyja a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslatot, amelynek tényét a vizsga jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak vagy – a vizsga lebonyolítási rendjében rögzítettek szerint – a vizsgabizottság legalább egy, nem a képző intézményt képviselő tagjának, a nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak részt kell vennie a vizsgán.

(5) A vizsgaszervezőt, a vizsgaelnököt és a vizsgabizottság tagjait a gyakorlati feladatlapok tekintetében azok felhasználásáig, a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli.

(6) A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi.

(7) A vizsgabizottság munkáját a vizsgaelnök irányítja. A vizsgaelnök elsődleges feladata és felelőssége a vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. Ennek keretében

a) ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét;

b) a vizsgabizottság tagjainak bevonásával

ba) ellenőrzi a vizsga jogszabályban előírt dokumentumainak meglétét, azok formai és tartalmi megfelelőségét,

bb) meggyőződik a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről,

bc) ellenőrzi – a vizsgázók jelentkezési iratai alapján – a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek meglétét;

c) vezeti a vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja a vizsgajegyzőkönyvet;

d) tájékoztatja a vizsgázókat a vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, tudnivalókról;

e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban;

f) összehívja a vizsgabizottsági értekezleteket;

g) gondoskodik az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati dolgozatok és – a vizsgabizottság tagjainak bevonásával – az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, az eredmények dokumentálásáról;

h) gondoskodik a vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és hitelesítéséről, felügyeli a vizsga jegyzőjének munkáját;

i) aláírja a vizsgabizonyítványokat és hitelesíti az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot, valamint

j) a vizsga utolsó vizsgafeladatát követően a teljes vizsgabizottság, a vizsgázók, a vizsgaszervező képviselője és a vizsgát segítők jelenlétében értékeli a vizsgát és lezárja azt.

(8) A vizsgaelnök a vizsgabizottság határozata alapján felfüggeszti a vizsga lebonyolítását, az érintett vizsgatevékenység végrehajtását, ha a vizsga lebonyolításának jogszerű feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés tényét és indokát a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jogszerű állapot nem állítható helyre oly módon, hogy a vizsga folytatására még az adott napon sor kerülhessen, a vizsgaelnök tájékoztatja megbízóját a vizsga felfüggesztéséről.

(9) A vizsgabizottság tagja

a) részt vesz a vizsga szakmai tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében;

b) közreműködik a vizsga jogszabályban előírt dokumentumai meglétének, megfelelőségének ellenőrzésében;

c) meggyőződik – a vizsgaelnökkel együtt – a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről;

d) közreműködik a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek – a vizsgázó jelentkezési iratai alapján – történő ellenőrzésében;

e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelel_en részt vesz a vizsgáztatásban;

f) részt vesz a vizsgabizottsági értekezletek döntéshozatalában;

g) gondoskodik – a vizsgaelnökkel együttműködve – az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről;

h) részt vesz a részeredmények kialakításában és a vizsgaeredmény véglegesítésében, valamint

i) aláírja a vizsgajegyzőkönyvet és az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot.

(10) A vizsgabizottságnak a képző intézményt képviselő tagja – a vizsgabizottság egyetértésével – elsősorban a szóbeli vizsgatevékenység esetén lát el vizsgáztatási feladatokat.

(11) A vizsga lezárását követően a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai külön-külön elkészítik

a) a vizsga előkészítésével, lebonyolításával;

b) a vizsgáztatás feltételeivel;

c) a vizsgázók felkészültségével;

d) a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel;

e) a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak teljesülésével, valamint

f) a jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a vizsga befejezését követően egy héten belül rögzítenek az elektronikus felületen.

(12) A vizsga lezárását követően a vizsgaszervező jelentést küldhet az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a vizsgával, a vizsgabizottság munkájával kapcsolatos tapasztalatairól, javaslatairól az elektronikus felületen.

(13) Aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb vizsgaelnöki, vizsgabizottsági tagi teendők ellátásával.

(14) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképesítésért felelős miniszter, a gazdasági kamara vagy amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, úgy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara számára betekintést biztosít az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében a vizsgával kapcsolatos jelentésekbe.

A vizsgabizottság működése

10.

(1) A vizsgabizottság a döntéseit bizottsági értekezleten, határozat formájában hozza meg, és a határozatait időrendi sorrendben, a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A vizsgabizottság értekezletet tart

a) a vizsgára jelentkezőnek a felmentése tárgyában benyújtott kérelméről szóló döntés határozatba foglalása, a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslat elfogadása céljából, továbbá a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt;

b) a vizsga utolsó napján, az utolsó vizsgatevékenység befejezését követően, a vizsgázók teljesítményének értékelése, a vizsga lebonyolítása, szabályszerűségének megállapítása céljából;

c) a vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény bekövetkezése, továbbá a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása esetén, valamint

d) ha azt egyéb ok szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz.

(4) A vizsgabizottság a határozatait a vizsgaelnök és a tagok nyílt szavazásával, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgaelnök szavazata dönt. A vizsgaelnöknek, a vizsgabizottság tagjának vagy a vizsgaszervező képviselőjének a vizsgabizottság döntésével, intézkedésével vagy intézkedésének elmulasztásával kapcsolatos különvéleményét – kérelmére – a vizsgabizottsági jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Ha a vizsgaelnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, amely azt három munkanapon belül köteles elbírálni. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

(6) A vizsgajegyzőkönyvnek a vizsgabizottsági értekezletekkel kapcsolatban tartalmaznia kell:

a) az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a vizsgával összefüggő szerepkörét,

b) annak a vizsgázónak a nevét,

ba) akit a 3. melléklet 1. záradéka szerinti szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott,

bb) aki a 3. melléklet 2. záradéka szerint a vizsgán igazolható okból nem jelent meg, vagy azt nem tudta befejezni, megjelölve azt a vizsgafeladatot, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,

bc) aki a 3. melléklet 3. záradéka szerint a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította,

bd) aki a 3. melléklet 5. záradéka szerint valamely vizsgafeladat eredményét a szakmai versenyen elért eredménye alapján kapta,

be) akit a 3. melléklet 6. záradéka szerint mentesített a vizsgabizottság a vizsga valamely vizsgafeladata alól, valamint a felmentés okát és az alapul szolgáló dokumentumokat;

c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak leírását, a határozatokat, a szavazás eredményét, vita esetén az esetleges különvélemények feltüntetésével;

d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat, valamint

e) a vizsgaelnök vizsgával kapcsolatos tapasztalatainak értékelését.

(7) A vizsga utolsó vizsgatevékenységét követő értekezleten lezárt, és a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai és a vizsga jegyzője által aláírt vizsgajegyzőkönyvhöz csatolni kell az összesített osztályozóívet, továbbá a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.

Vizsgatevékenységek

Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenység

11.

(1) A szakképesítésért felelős miniszter a vizsga írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységéhez központilag kiadott feladatlapokat a vizsga megkezdése előtt legalább három nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a vizsgaszervezőnek.

(2) A vizsgaszervező a nyomtatott feladatlapokat a csomagolásán, az elektronikus úton megküldött feladatlapokat az elektronikus feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(3) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen, de legkésőbb a feladatlapok megküldésével egyidejűleg tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket, segédeszközöket, biztosítani tudja.

(4) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. Nem kaphat teremfelügyeletet ellátó megbízást az, aki az adott vizsgatevékenység oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet.

(5) A zárt, biztonságos csomagolásban megküldött nyomtatott feladatlapok kibontása a csomagon, az elektronikus úton megküldött feladatlapok megnyitása az elektronikus feladatlapok kísérőlevele szerint megjelölt időpontban az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő, az e rendeletben meghatározottak szerint kijelölt vizsgabizottsági tag előtt történik. A felbontás, megnyitás időpontját, a csomag sértetlenségének, sérült, felbontott vagy megnyitott állapotának tényét és a jelenlévők nevét a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6) A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a vizsga rendjének betartásáról.

(7) A szakmai és vizsgakövetelmény által az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozására előírt időtartamba a feladat ismertetésének időtartama nem számít bele. Az interaktív vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba nem számítható be a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(8) A vizsgázó számára az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozásához a vizsgaszervező vagy a képző intézmény bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani.

(9) A vizsgázó a feladatközlő lapja, dolgozata első lapján feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a dátumát. Ha a vizsgázó a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal kell ellátnia.

(10) Ha a vizsgázó befejezte a vizsgafeladat kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, dolgozatát, feladatközlő lapját, elektronikus adathordozóját átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül az átvételt követően ráírja a beadás időpontját és ellátja kézjegyével, továbbá dolgozat, feladatközlő lap esetén az üresen hagyott helyeket és oldalakat – az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében – a vizsgázó által használttól eltérő, lehetőség szerint piros színű tollal, áthúzással érvényteleníti.

(11) Az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokat lezárt, utólag nem módosítható elektronikus adathordozón kell beadni, amelyre a vizsgázó kézírással írja rá a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napját, valamint aláírja azt.

(12) Ha a központi gyakorlati vizsgafeladat számítógép alkalmazását írja elő, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott módon kell a vizsgafeladat tanulói megoldásait rögzíteni.

(13) Ha az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és – írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén – egyidejűleg részére átadja a dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra, és be kell írni az ülésrendet tartalmazó jegyzőkönyvbe. A vizsgázó távozása és visszaérkezése között eltelt idő beszámít a vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba.

(14) A vizsgázó az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat.

(15) Ha a felügyelő az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, és

a) írásbeli és központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén elveszi a vizsgázó dolgozatát vagy feladatközlő lapját, ráírja az elvétel pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt;

b) interaktív vagy számítógépen történő központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén rögzítteti az addig elvégzett tevékenység eredményét vagy – dokumentálhatóság hiányában – írásban rögzíti ennek tényét, továbbá a felfüggesztés pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt; majd ezt követően a vizsgabizottság jelen lévő tagjának értesítése mellett visszaadja az elvett dolgozatot vagy feladatközlő lapot, és engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását.

(16) A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanságot és dönt a vizsgázó esetén a vizsga további folytathatóságáról. A szabálytalansággal kapcsolatban külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szabálytalanságot észlelő felügyelő, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és a vizsgaelnök írja alá. A vizsgázó észrevételét – kérelmére – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szabálytalansággal összefüggésben felvett jegyzőkönyvet csatolni kell a vizsgajegyzőkönyvhöz.

A gyakorlati vizsgatevékenység

12.

(1) A gyakorlati feladatlapokra vonatkozó javaslatot – a vizsga megkezdése előtt – a vizsgaelnök a vizsgabizottsági tagok véleménye alapján hagyja jóvá.

(2) A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható.

(3) A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát a vizsgázó által véletlenszer_en kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.

(4) A gyakorlati vizsgatevékenység a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg, és folytatható. A feltételek meglétét a feladat végrehajtását megelőzően a vizsgaelnök vagy a vizsgabizottságnak a lebonyolítási rendben erre kijelölt tagja ellenőrzi és engedélyezi a gyakorlati vizsgatevékenység megkezdését.

(5) A gyakorlati vizsgatevékenység esetén a vizsgaszervez_ a vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítása és a baleseti kockázat minimalizálása érdekében vizsgacsoportonként legalább egy, a gyakorlati képzés folytatásához szükséges végzettséggel rendelkező szakmai felügyelő tanárt biztosít. A szakmai felügyelő tanár a vizsgáztatásban, a feladat értékelésében nem vesz részt, azonban a jelen lévő vizsgabizottsági tag egyetértésével közreműködik az esetlegesen felmerült problémák elhárításában, továbbá felügyeli a vizsgázók balesetmentes munkavégzését.

(6) A gyakorlati vizsgafeladat végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének időtartama nem számít bele. A gyakorlati vizsgafeladat egyes részfeladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladat leírása tartalmazhatja.

(7) Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időtartamba a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(8) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok azt indokolja, a vizsgabizottság jelen lévő tagja a vizsgaelnökkel történt egyeztetést követően a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A változtatásról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a vizsgajegyzőkönyvben.

(9) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság egyik tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat átveszi.

(10) Ha azt a szakmai és vizsgakövetelmény a vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében előírja, a vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet, záródolgozatot kell készíteni vagy egyéb vizsgaprodukciót kell megvalósítani (a továbbiakban: vizsgamunka).

(11) A vizsgamunkát a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szempontok szerint kell érdemjeggyel értékelni. Az értékelőlapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktató és a képző intézmény vezetője írja alá és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

(12) Az elkészült vizsgamunkáról annak azonosítására alkalmas dokumentációt (pl. fénykép, videofelvétel, részletes leírás) kell készíteni és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni.

A vizsgamunka felhasználásáról a vizsgaszervező rendelkezik.

(13) Ha a vizsgamunkát a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeként készíti el, a képző intézmény tesz írásos javaslatot az értékelésre a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtak szerint, amelyet a vizsga előtt öt nappal a vizsgabizottság rendelkezésére bocsát.

(14) Ha a vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert olyan kompetenciákat tartalmaz, amelyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységgel kell teljesíteni, amennyiben annak lehetősége, teljesítésének, értékelésének és a vizsga eredményébe történő beszámításának módja a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározásra került. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a vizsga irataihoz.

(15) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megszervezését és lebonyolítását a képző intézmény végzi.

(16) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység a képző intézmény által írásban kijelölt, az oktatásban részt vett oktató és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő jelenlétében történik.

(17) A képző intézmény az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység időpontját megelőzően legalább harminc nappal jelzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításának szándékát, időpontját, helyszínét és a vizsgázók létszámát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé, és egyidejűleg kéri az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységen részt vevő képviselője kijelölését.

(18) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet a gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolítására vonatkozó szabályok szerint kell megtartani. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő ellenőrzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megkezdésének feltételeit, engedélyezi a vizsgatevékenység megkezdését, továbbá értékeli a vizsgázó teljesítményét.

(19) A vizsgázó értékelését osztályozó íven kell vezetni, továbbá az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység menetét, jogszabályi megfelelőségét és az esetleges rendkívüli eseményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a jelenlévő oktató, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő és egy vizsgázó aláírásával hitelesít. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentálását a képző intézmény által kijelölt oktató végzi. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentumait a képző intézmény őrzi és a vizsgát tizenöt nappal megelőzően átadja a vizsgaszervezőnek.

A szóbeli vizsgatevékenység

13.

(1) A vizsgázó a vizsga szóbeli vizsgatevékenysége során a szóbeli vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgabizottság által meghatározott sorrendben, központilag meghatározott tételsorból, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről.

(2) A vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. Minden vizsgaszervezőnek rendelkeznie kell szakképesítésenként egy példány hitelesített szóbeli tételsorral, amelyeknek sokszorosított változatát biztosítja a vizsgára.

(3) A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a tétel kiválasztása után és a tétel sorszámának az osztályozóíven való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a tétel alapján, a vizsgaszervező által biztosított segédanyagok használata mellett végzi.

(4) A vizsgázó a vizsgafelelet vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, amelyhez a szakmai és vizsgakövetelményben vagy a tételben meghatározott és a vizsgaszervező által biztosított segédeszközöket használhatja.

(5) A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai megbeszélést folytat. Az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad.

(6) Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység helyett írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységet végez, a tétel kiválasztása után felügyelő jelenlétében készíti el vizsgafeladatát.

A szabálytalanság kezelése a szakmai vizsga vizsgatevékenységei során

14.

(1) Ha a felügyelő az írásbeli, illetve a gyakorlati vizsgatevékenység során szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli, illetve a gyakorlati vizsgatevékenységet. A felügyelő ezután haladéktalanul értesíti a felnőttképzési igazgatót.

(2) Ha a felügyelő az interaktív vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgázó neve mellé az ülésrendre ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követően engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A felügyelő tanár ezután haladéktalanul értesíti a felnőttképzési igazgatót.

(3) Ha a vizsgabizottság elnöke vagy tagja a gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, megszakíttatja a vizsgázó munkáját, és a vizsgafeladat értékelő lapjára ráírja a szabálytalanság jellegét, pontos idejét, majd aláírja. Ezt követően engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását. A vizsgabizottság a gyakorlati, illetve a szóbeli vizsgatevékenység befejezését követően kivizsgálja az esetet, egyúttal értesíti a felnőttképzési igazgatót.

(4) Ha a javítás során a javító megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és szóban haladéktalanul tájékoztatja a felnőttképzési igazgatót, és írásban jelentést készít.

(5) A felnőttképzési igazgató vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításairól és a hozott döntésről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szabálytalanságot észlelő felügyelő vagy vizsgáztató tanár, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és az elnök írja alá. A vizsgázó kérheti észrevételének a jegyzőkönyvbe történő rögzítését.

(6) A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív és a gyakorlati vizsgatevékenység során feltételezett vagy elkövetett szabálytalanságról a szóbeli vizsgatevékenység megkezdése előtt, a szóbeli vizsgatevékenységen elkövetett szabálytalanságról – az eset részletes kivizsgálása után – a vizsgabizottságnak a szakmai vizsgát lezáró értekezletén dönt.

(7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

(8) A vizsgabizottság döntései elleni fellebbezésre a javító értékelése elleni észrevétel, illetve a vizsgabizottság döntése elleni törvényességi kérelem kezelése rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Szabálytalanság elkövetése vagy annak gyanúja esetén a felnőttképzési igazgató – a vizsgabizottság eljárásától, döntésétől függetlenül – saját hatáskörben elrendelheti a feltételezett vagy bebizonyosodott szabálytalanság kivizsgálását.

Vizsgázó teljesítményének értékelése

15.

(1) A szakmai és vizsgakövetelményben előírt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. Az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

(2) A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

(3) Az egyes vizsgafeladatok eredménye a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített értékelési súlyaránynak megfelelően számít bele a vizsga eredményébe.

(4) Az egyes vizsgafeladatok súlyozással figyelembe vett érdemjegyeinek két tizedes jegy pontossággal számolt összege kerekítés után adja a vizsga végeredményét. Az osztályzat megállapítása során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

A szakmai vizsga iratai

16.

(1) A szakmai vizsga dokumentumainak iratkezeléséről és selejtezéséről a Felnőttképzés ügykezelési és titoktartási szabályzata rendelkezik.

Dokumentum megnevezése

Elnök

VB tagjai

Vizsgaszervező vezetője

Jegyző

Gyakorlati- írásbeli dolgozatok

X

Osztályozó ív

X

X

X

X

Törzslap (külív első oldalán)

X

X

X

X

Bizonyítvány

X

X

Mellékletek

1. melléklet: Egyedi „Vizsgarend”

2. melléklet: A hallgató által fizetendő díjak

1. melléklet

Vizsgarend

 

(Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.)

Feltöltés alatt...